Száraz gótok, ezüst tinta és köves sasok

Mindig is izgatott, hogy mitöl "vízi"-gótok a vizigótok. Gondoltam, ha bejárok szorgalmasan a gót szemináriumra, akkor majd megtudom. Hát, ha nem közvetlenül az órán, de megvilágosodtam: mindenki jobbra-balra népi-etimologizál, a németek Westgotennek (azaz nyugati gótoknak) hívják öket, de ez az elnevezés se sokkal elmésebb. Nem marad tehát más választásunk meg kell tanulnunk gótul.

Az elsö problémák ott kezdödnek, hogy más betükkel írtak, de nem azokkal a gótbetükkel, amelyeket a száz évvel ezelötti könyvekben használtak a németek, hanem az eredetivel, a Wulfila-féle kriksz-krakszokkal. Hasonlít az írás a görögre, meg a rovásírásra is, nekünk viszont szerencsénk van (vagy éppen pechünk), mert olyan kevés szövegemléket hagytak ránk, hogy mindet átírták már "olvashatóbb" betükre is. Söt, néha azon is el szoktam csodálkozni, hogy vajon mennyi minimális szövegemlék elég ahhoz, hogy rekonstruálni lehessen egy kihalt nyelvet? Góték nem hagytank ránk sokmindent, de ami belölük megmaradt, az kizárólag minöségi és esztétikus. Írásos emlékeik között egy 6. századi Biblia van, bíbor lapokra írták a szent szövegeket, ezüst tintával (na jó, ök nem arannyal), és aki eljut Uppsalába, az legyen szíves csodálja meg már helyettem is ezt a híres Codex Argenteust és küldjön el egy echte origi fotót! De talán mázlink van és Speyerben van (megtekinthetö állapotban) az az egy lap, amit 37 évvel ezelött megtaláltak ott, szintén a Codex Argenteus részeként.

Mennek a betük, meg a kiejtésük is. Jön a nyelvtan, mennek a szavak. Szótár gót nyelvböl akad, de terjedelme nem túl nagy. Aki azzal szeretne büszkélkedni, hogy egy adott nyelven minden könyvet elolvasott és az összes létezö szót ismeri, az bátran nekivághat a gótnak! Izgalmas vállalkozás, és a projekt belátható idön belül befejezhetö. Hogy akkor mivel foglalkoznak azok a tudósok, kutatók és szakemberek, akik a gót nyelvet vizsgálják? Elsösorban öket kellene megkérdezni, de van néhány tippem. Magyarországon is éltek annó gótok, talán nem is olyan kevesen. Söt, az 1970-es években elökerült egy Béndekpuszta nevü somogyi településröl egy kis fémlapocska, rajta talán egy tucatnyi kriksz-kraksszal. Ha jól tudom, belekerült vagy húsz évbe, míg kitalálták, hogy ez is "csak" egy bibliarészlet. A gót tudományos kódexben így is szerepel Hács-Béndekpuszta, mivel az írás, ami az azóta elveszett (de lefotózott) lapocskán látható, az egyik legrégebbi gót betütípusban íródott. Szerintem kicsit ásnunk kéne még a Pannon-medencében, és találnánk hasonlókat. Egy-két drágakövel kirakott sasnak is örülnék! Vagy azt csak bukaresti parasztok találnak?

Állítólag a Krím-félszigeten is éltek gótok, egészen a 18-ig századig. Nos, éppen ez a gót tudománynak az egyik legvitatottabb ága. Ugyanis egy flandriai kereskedö, aki épp arrajárt, felírt vagy 50 fura szót, amit a helyszínen hallott. Ennyi tárgyi bizonyítékunk van, és ebböl kell kitalálni, hogy milyen nyelven beszéltek azok az emberek, akiket ez a hollandus megfigyelt. Hogy gót nyelven kapálták-e a földet? Örök rejtély marad.

A gót-órák még folytatódnak, ha lesz elég érdeklödö, akkor a következö félévben gót szövegolvasás is lesz. Egyetlen egy problémám van csak: kivel lehetne gótul beszélgetni???